[Sir]Bali » librárium

#101 Visszatekintő

Bali — Tue, 15 Jul 2008 19:32:38 +0000

Akkor így a nagy örömködés után jöjjön valami tartalmasabb is. Hogy úgy szaknyelven fejezzem ki magam egy retrospektív, na nem konverzió, beszámoló.
No lássuk hol is tettük le a történet fonalát. A sok kép és semmit mondó bejegyzés között valahol ott lapul a gyereknapról szóló post is, na ez volt, amikor még normálisat írtam. Tehát akkor nézzük, mi is történt uszkve másfél hónap alatt. Öveket becsatolni, kezdődik az időutazás.

Volt valamikor, az idők kezdetén egy vizsgaidőszak, ha emlékszik még rá valaki. Keménynek ígérkezett, de utólag visszagondolva ilyen sima és egyszerű vizsgaidőszakom még nem volt talán soha. Minden tárgyam meglett, a legtöbb elsőre. Ami a legfontosabb, sikerült a matek szigorlat is, végre. A többi tárgy szót sem érdemel, túl könnyűek voltak Mindenből van aláírás, és megint nem csúszok semmiből, szégyen Ja és még ösztöndíjra jogosító átlagot is sikerült produkálni.

Hmmm, nézzük mi volt még…

Hogy ne csak vidám dolgokról beszéljünk. A vizsgaidőszak elején véget ért életem, mondhatni egyik, meghatározó szakasza. Hogy úgy mondjam If(Bali/2) nem ad igaz eredményt. Vagy hogy érthetőbben fejezzem, ki ismét szabadfelhasználású férfiú lettem. De, hogy még inkább, túl vagyok egy szakításon. Ennyire rosszul és ennyire jól nem is lehetett volna időzíteni. Rossz, mert vizsgaidőszak volt, mindkettőnknek volt más baja, nem hiányzott. Jól, mert nyár van, nem látjuk egymást, könnyebb a felejtés. Lezárult másfél év, nem mondom, hogy nem volt szép, mert voltak szép korszakok. De sajnos voltak rossz idők is, és az utolsó hetekben már több rossz volt, mint jó. Felmorzsolódtunk, vagy valami ilyesmi. Mindenesetre, ez volt az első igazán hosszú és igazán komoly szerelem az életemben. Most úgy vagyok vele, hogy nőt csak messziről akarok látni, nem tenne jót az senkinek ha szálakba gabalyodnánk…

Hmmm, mi rejtezik itt a homályban még?…

Áhhhh, egy könyvtári gyakorlat! Igen-igen, már majdnem meg is feledkeztem róla. Ilyen is volt. 4 hetes nyári gyakorlat, melyet kedvenc könyvtáramban, a szombathelyi Savaria Egyetemi Könyvtárban tölthettem, kedvenc csoporttársaim körében. A négy hét alatt voltam olvasószolgálatban kölcsönési részlegen, megjártuk a pincét, pakoltunk francia könynveket, költöztettünk szakdogákat, katalogizáltunk szakdogákat, szoros raktári rendbe rendeztük a könyvtár állományát, valamint a 2007-es revízió lezárásaként a raktári cédulakatalógust is átnéztük. Azt kell hogy mondjam a négy hét számomra nagyon kellemesen és jó hangulatban telt el, köszi csajok/fiúk

Hmmm, hmmm, hmmm. Valami még történt… Valami még…

Ohhh, igen. Persze! Mint arról írtam megvettem életem nagy álmát, a tükörreflexes fényképezőt (s_dance) Mostanában ha az idő, és az én időm is engedi szívesen járom a vadont és lövöldözök. Egy oldalra való már összegyűlt a flickr-en. Majd valamikor dobok ide egy kis véleményt a kicsikéről. Sok negatívum nem lesz benne

A végére maradnak az apróságok. Például, hogy Plurk-ölök. Aranyos kis szolgáltatás, ahová bemondhatod éppen mit csinálsz, érzel, gondolsz, az ismerőseid pedig arra válaszolnak, így mikrobeszélgetések alakulnak ki. Megismertem egy pár jóarc emberkét ott, akik kellemesebbé teszik a napot no persze azért ott vannak ám a jóöreg geektársak is, róluk sem feledkezem meg
Apróság még, hogy mostanában éppen egyik plurki (plurkös ismerős) hatására egyre több klasszikus zenét hallgatok, főleg zongarát és orgonát Fülnek, léleknek egyaránt kellemes.
Aztán említhetem még hogy lassan készülget Bükről egy sorozat, mely idővel publikálásra kerül.

Más apróság és nagyság már nem ötlik eszembe.

Hölgyeim és Uraim, ennyi volt másfél hónapnyi idő utazás, a kurrens történésekhez fáradjanak a 102-es posthoz. Köszönjük, hogy szolgáltatásunkat válaszották! Görbe teret!

#88 Gyereknap

Bali — Sun, 01 Jun 2008 12:39:42 +0000

A tegnapi nap után este/éjjel hazaérve úgy éreztem mintha újból élnék
Történt ugyanis, hogy Kingáék megkértek, hogy legyek olyan kedves és fotózgassam végig a BDK-ban tartandó projektmunkában megvalósuló gyermeknapot. Na egy ilyen kérésnek nem igen lehet ellenállni, szóval örömmel mondtam igent. Mondjuk egy kicsit aggasztott, hogy izgó-mozgó gyerekeket kell majd fényképezni szegényes fényviszonyok között a nem éppen erre tervezett apró kis kompaktommal. De hát egyszer élünk alapon belementem A képeket gépen nem néztem még meg, de talán lett egy-két jó, meg egy-két kevésbé rossz Előzetes félelmeim, pedig alaptalannak bizonyultak, ugyanis a gyerkőcök nem voltak annyira izgó-mozgók (jó persze rohangáltak, de nem az elvárásaimnak megfelelően), és a fények is jók voltak, köszönhetően a három hatalmas hársfának, ami a könyvtár előtt áll, és hűsítő árnyékot, valamint kellemesen tompított fény biztosított egész nap.
Ez a “kis” árnyék jól is jött, mert a délelőtt folyamán a lurkók sorversenyben mérhették össze tudásukat, és ügyességüket. Volt itt minden, a kézzel rajzolt órisápuzzle kirakásától, a lyukas szívószállal való szörpiváson át, a bekötött szemmű csokievésen keresztül, a versírásig minden. A gyerekek a “horgászatot” élvezték talán a legjobban. Ez abból állt, hogy a könyvtár előtti szökőkútba dobált kupakok közül az egyszínűeket kellett kihalászni egy inter-crosse ütővel A feladat nehézségét és szépségét az adta, hogy a kupakokat nem lehetett egyesével kiszedni, hanem össze kellett gyűjteni őket az ütőben, majd együtt kivenni, ami így első hangzásra nem bonyolult, de az inter-crosse ütőnek megvan az a rossz tulajdonsága, hogy lyukas, és ezeken a lyukakon a kupakok szépen ki tudnak úszni
A nap slágere mindenképpen az arc- és testfestés volt, amit kedves rajos kolleginák (Nikkancs és Rita) szolgáltattak egész délelőtt. A nap végére nem marad olyan kiskölyök, akinek a kezén ne lett volna legalább egy minta, vagy az arca ne valamilyen állatá alakult volna át
Míg a szabadban folyt a versengés, addig bent a könyvtárban kézműveskedhettek a gyerekek. Ki-ki kedve szerint festhettett üvegfestékkel, fűzhetett gyöngyöt, fonhatott karkötőt, vagy éppen hajtogathatott napraforgót Kétségkívül a legnépszerűbb az üvegfestés volt, a nap végére egész szép kis kiállítás kerekedett az asztal melletti polcokon.
A nap végére a könyvtár előtti macskaköveket pedig beborították a színesebbnél színesebb ~~macskakő~~aszfaltrajzok. Szebbnél szebb és kreatívabbnál kreatívabb rajzokat csodálhat meg az arrajáró, egészen az első esőig. Személyes kedvencem Bart Simpson, aki teljesen élethű, akárcsak a TV-ben
Összegzésképpen elmondhatom, hogy szerintem nagyon jól sikerült ez a gyereknap, jó kis feladatokkal sikerült lekötni a gyerekek érdeklődését, és sikerült egy kellemesen eltöltött napot biztosítani számukra. Szóval szép volt csajok Ami engem illet én is nagyon jól éreztem magam, és ha hasonló esemény lesz csak szóljatok és viszem gépet (remélhetőleg már az újat ) és dokumentálok. Köszönöm, hogy ott lehettem

#84 Fotózás

Bali — Mon, 28 Apr 2008 21:35:32 +0000

Akartam erről írni, de valahogy elsikkadt a tennivalók között. Szóval az van most, hogy lesz május 7.-én emapss játék. Ezt a közkönyvtáros szakirányt felvett hallgatók egy csapata szervezi, keresztül-kasul Szombathelyen. Lesz mindenféle jó kis feladat, meg program, meg jó sok séta. Lényeg a lényeg, hogy engem kértek meg, hogy dokumentáljam a diákokat játék közben. Először arra gondoltam, hogy biztos poénkodnak velem a csajok, még nevettem is rajta, de aztán mikor megkérdeztem a tanárnőtől sé ő is azt mondta, hogy ez komoly, na akkor egy kicsit megállt bennem az ütő De ez a rémület kb 0,00001 másodpercig tartott, aztán a helyét átvette egy izgatottsággal teli öröm és boldogság. Azért ez nekem hihetetlenül jóleső érzés volt, hogy rám gondoltak és komolyan azt szeretnék, hogy én csináljam végig Azóta már szinte számolom a napokat, mint anno gyerekkoromban karácsonyig Azért egy pici félsz még van bennem, lévén még soha nem csináltam ilyet, pláne nem felkérésre, de nagy reményekkel tekintek a jövőben, és remélem tudok majd használható fotókat készíteni…
Ami dolgok technikai oldalát illeti, sajnos még nincs meg DSLR-em (de dolgozok a projekten…), ezért Nikkancstól kölcsönkapok egy Olympus sp510uz-t. Első tapasztalatok alapján használható gépnek tűnik, a 10x-es optikai zoom mindenképpen jól jön majd, csak kár hogy ennyire kritikán aluli a képstabija. Ha jól tévedek, akkor sajnos nem optikai és nem CCD-mozgatásos stabi, hanem valami digitális hókusz-pókusz, ami iszonyatos vízfesték szerű képeket gyárt. Ezt leszámítva a gép szerintem meg fogja állni a helyét, memóriával remélem kitartok, 2giga azért csak elég lesz…
Szóval éljen május 7.-e Az eseményekről majd beszámolok részeletesen

Még egy fotós post, amire senki nem fog kommentelni

#83 Az a könyvtáros óra

Bali — Thu, 24 Apr 2008 11:50:34 +0000

Az imént az alábbi beszélgetésnek lettem fültanuja:

Lány1: Hallod, mindjárt ZH-t írunk abból a könyvtáros órából, ahova senki nem jár be. Most kaptunk Nepunt üzenetet.
Lány2: Nem mondod! Ne máááá!
Lány1: De! Pedig annyira nincs értelme ennek az órának.

No, kérem így van a mai egyszeri főiskolás a könyvtári információkeresés oktatással. Feleslegsenek érzi, mert hogy minek? Úgyis ott van a szerencsétlen könyvtáros, az majd megkeres neki mindent. Az hogy véletlenül önállóan is megtalálja a referátumához az anyagot még csak fel sem merül a kis fejében…

#78 Gyak 1. nap

Bali — Mon, 31 Mar 2008 21:40:20 +0000

Mától 1 héten, illetve 5 napon keresztül a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ könyvtárában, a Savaria Egyetemi Könyvtárban (mennyivel egyszerűbb a Forrás megnevezés…) töltöm számítógépes tájékoztatási gyakorlatomat, méghozzá itt is a Pedagógiai Szakkönyvtárban. Az eddigi gyakorlatokhoz hasonlóan, az első nap folyamán nem ért túlságosan sok új inger, ami nagy újdonságként hatott, az az volt, hogy a gyakorlatvezetőm egy korrekt kis ütemtervvel készült, amiben felsorolja, hogy melyik nap mit is kell csinálni piros pont A mai napra kiszabott penzum a Forrás működési dokumentumaival – úgymint SzMSz, gyűjtőköri szabályzat, könyvtárhasználati szabályzat – és a PSzK feladataival és szolgáltatásaival való ismerkedés volt. Ezek a doksik nem túl izgalmas olvasmányok, bár azért egy érdekes bekezdésen megakadt a szemem:

A vezetői információs rendszer hatékony működését a könyvtárigazgató blog alkalmazásával biztosítja

Arról tudtam, hogy létezik egy intézményi belső blog, de hogy ezt az SzMSz-ben is rögzítették, ez meglepett A roppant mód érdekfeszítő doksikkal való közelebbi ismerkedést 14:00 tájékán egy könnyed Comenius logo zh ugyan megszakította, de sikerült átrágnom magam a jó pár oldalnyi szövegen. Ezután, mintegy jutalom képpen, az első emeleti visszavételi pultnál segíthettem Ami tegyük hozzá tényleg jutalommal ért fel Az általam végzett munka nem volt túl összetett: csak egyszerűen le kellett pittyenteni kedves olvasó által visszahozott könyvet, valamint igény esetén hosszabbítani a kintlévőket. Az itt eltöltött egy óra során nem tudtam nem észre venni, hogy mennyire kényelmes székeket biztosít a könyvtár a dolgozói számára. Valami hihetetlen jó ülni bennük, kényelmes, puha, megtartja a hátat kéne egy ilyen itthonra is, bár ez a zöld szín annyira nem jön be Mire éppen már kezdtem volna konfortosan érezni magam, véget ért az első nap. Holnap folyt köv!

P.S.
Ez most csak úgy eszembe jutott. Lehet, hogy hülyeség, és lehet hogy felesleges. Nem tudom pontosan mennyire fotóval (off- és online) rendelkezik a könyvtvár, de talán nem lenne hamvában holt ötlet ezeket a flickr-en közzétenni. Talán…

#73 Könyvtári album

Bali — Sat, 22 Mar 2008 21:15:45 +0000

A minap unalmas töprengő óráimban, miközben kedvenc fotós magazinomat lapozgattam egy furcsa ötlet fészkelte be magát a gondolataimba. Egy album, egy fotóalbum. De nem akármilyen fotóalbum, hanem könyvtári fotóalbum! Könyvtárakról, magyarországi könytárakról. Könyvtári épületekről, könyvtárak belső tereiről, polcok végtelenbe vesző vonaláról, katalógusokról, könyvek sokaságáról, fotelokról, olvasgató olvasókról. És ezt nem elnagyoltam egy-két nagyobb könyvtárban fényképezve, hanem az ország összes könyvtárban, Mari néni 2 polcosától, a Forráson át, egészen a FSZEK-ig. Ha már álmodunk, álmodjunk nagyot Grandiózus projekt, nemde? Nos mi is kellene hozzá? Elsősorban egy fényképező, aztán pénz, meg idő. Ja és persze a könyvtárigazgatók hozzájárulása, hogy képek készülhessenek az intézményükről.
Nem tudom csinált-e már ilyet valaki, de gyanítom még senki nem volt ennyire elvetemült Elsőkörben megtenné egy online, webes változat, aztán talán idővel egy válogatást esetleg ki is lehetne adni fotóalbum formában. Ha már álmodunk, álmodjunk nagyot, nemde?
Aki esetleg lát benne fantáziát, ne habozzon kommentelni

#68 RFID könyvtári alkalmazása

Bali — Fri, 07 Mar 2008 11:47:49 +0000

Az imént olvastam a Katalisten:

Szeretném a KATALIST olvasóinak hírül adni, hogy a Richter Gedeon Nyrt. műszaki könyvtárában rádiófrekvenciás azonosító rendszert (RFID) vezettünk be a köteteink azonosítására. Az új technológia alkalmazásával csökkenthető a kölcsönzéseknél a manuális munka, jelentősen egyszerűbb és gyorsabb a leltározás, segítségével egyszerűbb a polcok ellenőrzése, és a köteteket is gyorsabban kereshetjük. Az RFID rendszer természetesen kommunikál az integrált könyvtári rendszerünkkel, az OLIB-bal. A projekt kooperációban valósult meg. A szoftverillesztésről az OLIB szoftvertámogatását is ellátó IQSys gondoskodott, akik bármilyen más korszerű könyvtári programhoz illeszteni tudják a rendszer működéséhez szükséges kiegészítő programot, az RFID hardver oldalát (címkék, készülékek) pedig az ODIN cég szállította.

Az érdeklődők a NETWORKSHOP’2008 konferencián hallhatnak előadást a rendszer bevezetéséről, valamint hamarosan a TMT-ben is olvashatnak a részletekről.

Azért ez már valami kiváncsian várom a cikket a TMT-ben

#48 Library thing

Bali — Sat, 19 Jan 2008 21:05:32 +0000

Elkezdtem felvinni a könyveimet a Library Thing katalógusomba. Na nem megy úgy mint a villám, eddig még csak 13 könyv van, de azért haladok Eleinte szerző és cím szerint kerestem, de aztán rájöttem, hogy tud a kicsike ISBN-re is keresni, sokkal kényelmesebb Mondjuk azért az gyanús nekem, hogy jóformán egyik könyvem sincs meg senkinek. Lehet én adok meg rossz példányt, vagy ezek tényleg ennyire érdektelen példányok
Még nem számoltam össze, de lehet hogy érdemes lenne egy élethosszig tartó accountot venni, azt hiszem 200 kötetnél több könyv van a házban, meg ha lúd legyen már akkor jó kövér
Na megyek is katalogizálni

#22 Könytáros kérdéskör

Bali — Sun, 02 Dec 2007 10:10:28 +0000

Mani-tól és Nio-tól kaptam egy sor könyvtáros kérdést Akkor nézzük sorban.

Melyik könyvtárnak vagy tagja?

Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtára a.k.a. Forrásközpont
Berzsenyi Dániel Könyvtár

Kedvenc könyvtáros történeted?

Lásd eggyel lejjebb vagy esetleg ez

A következő történet velem esett meg a főiskola új könyvtárában, illetve forrásközpontjában.Az órarendem az óraütközések elkerülése miatt úgy alakult, hogy csütörtök délelőtt egy óriási, három és fél órás rés tátong két órám között. Ezt az időt, ha éppen más elintézni való dolgom nem akadt a forrásközpontban szoktam eltölteni. Nem volt ez másképp akkor csütörtökön sem. Illetve annyiban volt más, hogy egy pár csoporttársamnak segítettem megérteni az adatbázis-kezelés rejtelmeit, de ez most nem kapcsolódik szorosan a tárgyhoz. Délelőtt tíz óra környékén mentem be a könyvtárba, ahogy azt máskor is szoktam. Előkerestem a diákigazolványom, mivel azon található a beléptető kaput nyitó mikrochip. A kapu egy halk pittyenéssel nyugtázta belépési szándékomat, a krómozott kar elfordult, és már bent is voltam. Az adatbázis-kezelés elmagyarázása eltartott egy ideig, észre sem vettük és már délután egy óra lett. Gyorsan összekapkodtam a holmimat és rohantam órára. Illetve rohantam volna, de a kiléptető kapu nem engedett. Jó párszor megpróbáltam jobb belátásra bírni, de konokul ellenállt, és csak nem akarta tudomásul venni, hogy én bizony ki szeretnék menni. Kétségbeesett próbálkozásom láttán a pult mögött helyet foglaló könyvtáros kisasszony megemlítette, hogy esetleg próbáljam meg a beléptető kapun lehúzni a kártyám. Az ötlet elsőre furcsának tűnt, gondolván, hogy a kapu „tudja” hogy én bent vagyok, miért engedne be ismét. De legnagyobb meglepetésemre újból pittyent egyet, akárcsak délelőtt. Ezek után, hogy a rendszer „ismét” beengedett, megpróbálhattam kilépni, ami elsőre sikerült. Az eset után tudtam meg, hogy ilyen már többször előfordult. A kapu egyszerűen egy idő után elfelejti, hogy beléptünk, ami egy ilyen kaliberű és költségvetésű intézmény esetében mégiscsak furcsa és abszurd.

Mekkora volt a legnagyobb bűntetés, amit kifizettél?

Van az úgy hogy néha elfeldekezem, hogy vissza kellene vinni könyveket párszáz forint körül volt, pontosan nem tudom

Hány db kölcsönzött könyv van nálad?

Most éppen 4 db. Egy negyedikes informatika tankönyv, és 3 db valószínűség-számításhoz.

Ismersz-e könyvtáros blogot?Melyik az?

Csak olyat ismerek

Passzolom tovább Rexinának, Lilinek, Lindusnak és Kóczynak

#21 Könyvtárban jártam

Bali — Tue, 27 Nov 2007 22:03:05 +0000

Illetve szerettem volna ott lenni, legalábbis délelőtt. Katával gondoltunk egy merészet, és elhatároztuk, hogy kihasználjuk a fél napos tanítási szünetet és megírjuk a webszolg beadandókat. Fel is kerekedtünk hát és elballagtunk a 2007-es év könyvtárába, gondolván ott majd egy számítógépes munkaállomáson keresztül csatlakozunk a világméretű hálózathoz (a.k.a. Internet), de sajnos meglepő módon falakba, illetve üvegajtókba ütköztünk. Ugyanis a könyvtár zárva volt! Már kezdtem volna dühös lenni, de “véletlenül ( )” éppen ott lébecoló csoporttársaim elmondták, hogy a könyvtárosok igazán nem is akartak ám bezárni, de hát a bürokrácia az bürokrácia és a felsőbb utasítás ellen nincs mit tenni. Így a reggeli séta az ördögé volt De lévén hogy a határidők szorítanak és bármennyire szeretnénk nem tudjuk megnyújtani a napokat, ezért délután ismét meglátogattuk kedvenc intézményünket, ami nagy-nagy megelégedésünkre most már nyitva volt De ami fogadott arra nem voltam felkészülve. Már az értékmegőrzőben (vagy öltözőben vagy mi az) gyanús volt nekem, hogy gyakorlatilag nincs üres szekrény, no de tegyük fel, mindenki most jött könyvért. Hát meg egy nagy túrót, a mi fősulisaink nem olyanok ám, akik olvasni járnak a könyvtárba! Hogyne, ők netezni jönnek. És az még a jobbik eset ha csak neteznek. Rutinos róka lévén, aki tudja, hogy az első emeleten annyi esélye van géphez jutni, mint a 3 lábú sünnek átkelni a 6 sávos autópályán, kapásból a másodikra mentem. A második emeletre érvén a szokásosnál is rosszabb kép fogadott. Kifinomult üresszékérzékelő sejtjeimnek hála gyorsan sikerült találni egy üres gépet, ami ekkora tömegben nem kis dolog, de most nem ez a lényeg. Hanem az, hogy milyen állapotok uralkodtak. Ha azt mondom zaj volt, semmit nem mondok. Jó az addig oké, hogy könyvtárkettőpontnulla, meg fiatalos szemlélet, meg felhasználóközpontúság, meg mittudomain. De az már nem oké, hogy a jobbomon a srác fülhallgatójából úgy ömlik rám a tucc-tucc mintha egy dikszóban lennék. Az sem oké, hogy szemben egy-egy rosszabb kör honfoglaló után az asztalt püfölik a vesztesek. Nem és az sem oké, hogy két sorral hátrébb másodpercenként prüntyög az msn. És az sem oké, hogy egyesek kocsmának nézik az olvasótermet és kiabálva(!) kommunikálnak egymással. És ennek a közepében ott vagyok én, az egyszeri naív olvasó, aki szeretne elolvasni egy-két cikket és referálni belőle, de valahogy nem tud koncentrálni mert nem képesített jógamester, hogy csettintésre kizárja a külvilágot a tudatából. Kövezzetek meg érte, de én úgy nem tudok figyelni, hogy körülöttem ordítva tüccog az msn, meg kattok a honfoglaló. Félreértés ne essék, tényleg nincs bajom a könyvtár közösségi térré formálásának gondolatával, nagyonis jó gondolat, de akárhogy nézzük ez az egész jelenetsor az olvasóteremben történt, ami a klasszikus terminológia szerint a könyvtár csendes övezete, bár úgy tűnik a 2.0dizálódással ez változni fog. Valószínűleg csak a rosszabb lelkiállapotnak köszönhető, hogy ezen ennyire felhúztam magam, és máskor ez fel sem tűnik. Mégegyszer mondom, nem kell a könyvtárban csendnek és hullaszagnak lenni, lehet beszélgetni, lehet zenét hallgatni, csak próbáljunk meg egy egészséges konszenzust találni, hogy aki olvasni akar az is megtehesse. Aki idáig elért annak köszi, most lehet kommentelni